Ruszin Búcsú
2011. július 16. szombat, 12:29

Búcsújáró hely volt rég Sajópálfala,

Itt könnyezett kétszáz éve a Szűz Mária,

Mária, Mária, engedj kegyképedhez,

Drága Szűz Anya.

 

Ezzel a huszadik század elején keletkezett énekkel vonult az Istenszülőt köszöntő és tisztelő hívek sokasága az 1779-ben épült sajópálfalai görögkatolikus templomba, ahol a korábbi fatemplomból származó kegykép. 1717. január 6. és február 16. között az Istenszülő képének szemeiből véres könnyek hullottak.

 

A környező települések ruszin és magyar lakta településeiről sok zarándok érkezett, hogy lelki vigasztalást és erőt merítsenek szorongatott napjaik megéléséhez.

 

Az utóbbi három évtizedben, a zarándoklat ismét fellendült, mert a templomban újra elhelyezték a hányatott sorsú kegyképet. Így a hívek sokasága ismét közelebb kerülhet az isteni kegyelem forrásához.

2012. szeptember első két napjaiban a 830 főt számláló kis borsodi falu temploma ismét az elmélyült imádság és az elvégzett munkáért való hálaadás helye lett.

Szeptember 1-én, szombaton du. itt tartotta az Országos Ruszin Önkormányzat  soron következő, kihelyezett ülését.

Az kihelyezett ülést, ünnepi díszvendégként megtisztelte Nagyméltóságú és főtisztelendő Dr. Orosz Atanáz, püspök-exarcha, főtisztelendő Polgári László sajópálfalai espres- parochus, Gulybán Tibor felsőzsolcai parochus, kerületi esperes. Fekete Zoltán sajópálfala polgármestere.

A közgyűlés bevezetőjében, Giricz Vera, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke köszöntötte a megjelenteket, beszélt az elválaszthatatlan közös, ruszin-görögkatolikus sorsról, majd a Püspök úrnak név szerint bemutatta a közgyűlés tagjait.

A közgyűlés érdemi munkájában az Országos Ruszin Önkormányzat intézményeinek első félévi beszámolóját hagyta jóvá, és döntött az Ifjúsági Művészeti Ösztöndíj odaítéléséről is.

A közgyűlés a kihelyezett ülés alkalmával a Sajópálfalai kegytemplomnak ruszin nemzeti zászló ajándékozásáról is döntést hozott.

 

A közgyűlés végén az Elnök Asszony kérésére a Püspök Úr megáldotta a közgyűlés tagjait és munkáját.

Rövid beszélgetést követően a templom harangjainak hívó szavára a közgyűlés tagjai a vecsernye imádkozására ment templomba. A vecsernyét a Püspök Úr vezette, az ekténiák válaszait és a zsoltározást,- melyek egyházi szlávnyelven hangzottak el, - az Ungvári Papnevelő Intézet kispapjai énekelték. A vecsernye énekeit magyar nyelven énekeltük. Sok évtized kihagyása után e templom falai között újra felhangzott az ősi hit megvallásának nyelvezete.

A baráti kötetlen beszélgetés a zarándokház ebédlőjében, vacsora közben folytatódott. Püspök úr áldása után hamisíthatatlan sajópálfalai disznótoros vacsorában és a legszívélyesebb vendéglátásban volt részünk.

A kötetlen beszélgetésben felszínre kerültek emberi sorsok, tragédiák, szomorú és örömteli emlékek, vallomások, megvalósult remények és hálaadások.

 

Vasárnap reggel a kelő nap ragyogásával, a kilenc órakor megszólaló harang szavával a reggeli istentisztelet, az utrenye kezdésével Püspök atyánk kezdte a dicséret szolgálatát. A reggeli istentisztelet szintén kétnyelvű volt, aminek végén az Országos Ruszin Önkormányzat által ajándékozott zászló megáldására került sor. Ezek után Tircsi Richárd, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős ÁllamtitkárságNemzetiségi Főosztály, Nemzetiségi Kapcsolatok Osztályának osztályvezetője köszöntötte a résztvevőket:

„Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntök minden kedves résztvevőt ezen a szép ünnepen.

Megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek az első Ruszin Búcsún. Nagy örömmel tölt el, hogy vannak olyan rendezvények, amelyeken találkozhatnak a régióban élő ruszinok, olyan események, amelyek jó alkalmat teremtenek arra, hogy bemutassák kulturális értékeiket és egyúttal emlékezzenek saját nemzetiségi hagyományaikra. Fontosak ezek az összejövetelek, az évente rendszeresen ismétlődő ünnepek, amikor megállhatunk egy pillanatra és olyanokkal lehetünk együtt, akikkel közösek az értékeink, örömeink, a gyökereink, céljaink.

 

Magyarország a múltban is mindig számíthatott az élet bármely területén a hazánkba települő ruszinokra és teheti ezt napjainkban is bármikor. A hazai ruszinság szoros egységet alkot, kifejezve ezzel is, hogy igazi élő, fejlődő, hasznos közösségként jelennek meg hazánk nemzetiségi palettáján.

 

A Kormány különleges értékként tekint az ország több évszázadon átívelő sokszínűségére. A nemzetiségi kultúrák tudatos ápolása nemcsak nemzetközi kötelezettségvállalás, hanem hosszú távú nemzeti érdekünk is. Fontos, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek megfelelő színvonalú intézményhálózattal és erős közösségekkel rendelkezzenek kulturális önazonosságuk megőrzése és erősítése érdekében.

 

Sajópálfala földesura a törökdúlás, a Rákóczi szabadságharc után, amikor az ország a pusztulás szélén volt, akkor ruszin telepeseket hívott be erre a területre. Nemcsak dolgos kezeket kapott, hanem mélyen hívő görögkatolikus lelkeket is, és ennek a gyümölcse, amit ma látunk, akár ezen a településen, akár itt a templomban.

 

Az első Ruszin Búcsú Sajópálfala település, de ugyanakkor az egész régió ünnepe. Olyan emberek találkozója, akik különleges értéket képviselnek, őriznek és adnak tovább a következő generációknak.

 

Nagyon fontos, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeknek élő közösségei legyenek. Amint látom, Sajópálfala is ilyen élő közösség. Ahogy járom az országot, nagyon sokszor szembesülök azzal, hogy mit adott, mit adtak a magyarországi nemzetiségek az országnak. Az az élő és gyümölcsöt hozó közösség, amelyet itt is tapasztaltam, kívánom, hogy nagyon sokáig megmaradjon, és kívánom mindenkinek, hogy nagyon jól érezze magát ezen a helyen és ezen az ünnepségen. Köszönöm szépen!”

Nagy Lilla művészettörténész előadását hallgatva, megismerhettük a település történetét. Ruszinok betelepítésének okát, életük egyes epizódjait. Utalt a fatemplomra és annak megmaradt értékeire, kegytárgyaira, különösen a vérrel könnyező kegyképre. Előadásában bemutatta a templom és az ikonosztáz  egyediségét, szépségét.

A jelenlévők betekintést nyerhettek abba az egyedi, művészettörténeti ritkaságba, amit a tudományos világ is „Sajópálfalai irmológion” néven ismer, ami nem más, mint ebben a ruszin közösségben használt kántori, kézírásos, kottás énekeskönyv.

 

A 11 órakor kezdődő ünnepi Szent Liturgia a két nap koronája és ékköve volt, melyet Püspök atyánk vezetett és az alkalmat megtisztelő papság végzett, egyházi szláv és magyar nyelven. Az énekek sajópálfalai hívek és az ungvári kispapok dallamvilágában hangzott el. A változatosan felcsendülő énekek lelket gyönyörködtetve sok szemből a meghatódottság, öröm és a hálaadás könnyeit csalta ki. Püspök atyánk, Szent Máté evangéliumának felolvasott szakaszához kötötte tanítását, mely a királyi menyegzőre való meghívásról szólt: mindannyian meghívottak vagyunk, magyarok, ruszinok és más nemzetiséghez tartozóak. Az egyház liturgiája a mennyei lakoma előképe. Kiválasztottságunk és meghívásunk kiolvasható a Bibliából!  A mennyei lakoma elővételezése a Szent Liturgia folytatása volt és a Szentáldozásban teljesedettbe. A Szent Liturgia befejező részében a Polgári László parochus úr megköszönte a Püspök Atyának és a jelenlévő önkormányzatoknak és a megjelenteknek az imádságos együttlétet, az oda ajándékozott ruszin nemzeti zászlót. A templomkörüli körmenettel, az evangéliumok olvasásával és az éltetésekkel zárult az istentisztelet.

 

A továbbiakban a polgármesteri hivatal nagytermében gazdagon megterített ünnepi asztalnál találkoztak a templomi szertartásokon résztvevők.

 

A hagyományt teremtő ruszinok első búcsúja megrendezésében köszönetet mondunk Püspök Atyánknak, aki velünk volt ezen az ünnepen.

Az Országos Ruszin Önkormányzat Elnökének és Képviselőtestületének,

a B-A-Z- Megyei Területi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestületének,

a Magyarországi Ruszinok/Ruténok Országos Szövetségének,

a települési önkormányzatok képviselőtestületeinek,

a Sajópálfalai Görög Katolikus Egyházközség Paróchusának és Képviselőtestületének,

a Sajópálfalai Települési Önkormányzat Képviselőtestületének, Fekete Zoltán polgármester Úrnak,

A Sajópálfalai Ruszin Önkormányzat Képviselőtestületének és Fekete Edina elnöknek a rendezvény háziasszonyának, és minden kedves és jó szándékú közreműködőnek, résztvevőknek és támogatóknak.

 

Kérjük a Boldogságos Istenszülőt, hogy még számos éven át engedjen bennünket, ruszinokat, magyarokat és más nemzetiségieket is drága kegyképéhez járulni, ott ünnepelni és nála megpihenni.

                                                                                                        Szónoczky János Mihály

 

Interjú Nagyméltóságú és Főtisztelendő Dr. Orosz Atanáz Püspök Úrral

Püspök Úr: Azt szeretném, hogy nézzünk magukba és mélyüljünk el a hitünkben. Most ez a feladatunk, én ezt szeretném kérni mindenkitől, az ősöktől örökölt mély hitünkben próbáljunk meg megújulni, és ehhez a folyamathoz mi minden segítséget megadunk.

Szerkesztő: A ruszinság életében a vallás mindig fontos szerepet töltött be, ez így van jelenleg is.

Püspök Úr: Valóban megható volt látni a sok átszellemült arcot a liturgia során, a könnyes szemekből felsejlettek az ősi liturgikus énekek, és két nyelven, nagy összhangban hangzottak el.

Szerkesztő: Van-e remény arra, hogy a magyarországi ruszin közösség megőrzi anyanyelvét és a nemzeti vallását- a görögkatolikus hitet?

Püspök Úr: Bízom benne, hogy igen, de a családokban feltétlenül meg kellene erősíteni hitünkkel együtt az anyanyelvet, a hagyományokat. Most egy hete Lembergben volt püspökszentelés, és utána a segédpüspök megkérdezte tőlem, hogy a területemen hány ukrán van. „Ukránok nálam nem nagyon vannak, ruszinok vannak.”- mondtam. 

Szerkesztő: Tulajdonképpen a ruszinok gyökerei Kárpátalján találhatók, tehát valamennyien onnan származunk. Milyen kötődése van püspök úrnak Kárpátaljához?

Püspök Úr: Nekem Kárpátalja a szívügyem volt. Első pillanattól, ahogy lehetett kimenni, annak idején jelentkeztem, hogy ki akarok költözni, csak prefektus voltam a szemináriumban, és a püspök úr nem engedett el. Úgy jártam ki hétvégenként szolgálatra. A nagyapám volt kántor az ungvári Tanítóképzőben, rokonságom nincs, de 10-15 faluban is szolgáltam, és kötődtem ezekhez az emberekhez. Egy Húsvéti Feltámadást végeztem Fancsikán. Mutatta az öreg kántor, hogy most így, most meg úgy kell végezni. Ők nagyon jól tudták, hogy ha egybeesik az Örömhírvétellel, akkor hogy kell végezni. Ez nagy élmény volt számomra.

Szerkesztő: A ruszin nép nagyon lelkes. Itt Magyarországon örömmel látom, hogy a görögkatolikusok húsvéti étkekkel teli kosarakat visznek szentelni, de a római-katolikusoknál ez nem szokás.

Püspök Úr: A mi vidékünkön visznek ők is, tehát itt Kelet-Magyarországon, de másfelé nem nagyon.

Szerkesztő: Kárpátalján minden felekezet hívei szentelnek Húsvétkor, ez ott nem kérdés. A hajnali pászkaszentelésnek van egy összetartó érzelmi háttere, hiszen az ünnep szép hagyományokhoz kötődik, és megelőzi egy hosszú előkészítési folyamat, amelynek szigorú előírásai vannak.

Püspök Úr: Valóban így van, mindez összekapcsolja az embereket a természettel, és a környezetükkel. Éppen most meséltem Balázs atyának, hogy nekem '91-92-ben Húsvét éjszakáján egy faluban volt szolgálatom. Sokfelé kellett szolgálnom, és megmondta a környékbeli pap, hogy abban a faluban csak pászkát kell szentelni, azon a helyen, ahol régen a kápolnájuk volt. Tehát ott, a lerombolt kápolna helyén, ott kell a pászkát megszentelni, és utána mennem kell tovább a következő faluba. És hát persze misézni is szerettem volna, volt nálam misebor, meg proszfora. Mondtam az összegyűlteknek, hogy szeretnék szent liturgiát végezni. "Á, nem tudjuk mi azt már. Mi csak azért jöttünk, hogy a pászkát megszentelje, és megyünk haza."- mondták. Hát negyven éve ebben éltek, ennyi maradt nekik a vallásgyakorlásból. Böjtöltek, és utána megszentelt pászkával kezdték a Húsvéti ünnepeket. Számomra ez egy életre maradandó emlék lesz!

Szerkesztő: Nyelvész vagyok, püspök úr, és úgy hallottam, hogy a helyi templomban ez az első mise volt ószláv nyelven. Milyen érzés ez?

Püspök Úr: Nagyon szép, felemelő érzés volt.

Szerkesztő: Püspök Úr tud olvasni ruszinul?

Püspök Úr: Egyházi szláv nyelven igen. A zsolozsmát hat éven át ószlávul végeztem a kolostorban.

Szerkesztő: Vannak kiadványok, ahol Hodinka Antal akadémikus írt a papságról, Kárpátaljáról. Szeretném megajándékozni püspök urat, mert ezek autentikus szövegek. Eredeti szöveg, ószláv betűkkel. Amerikában, az Amerikanszkij Ruszinszki Visznik lapban jelent egy hosszú részlet a papságról Hodinka Antal tollából.

Püspök Úr: Köszönöm szépen, szívesen elfogadom. Budapesten az akadémikus úr dédunokáit hittanra oktattam annak idején. A Baross téren laktak, és többször jártam náluk.

Szerkesztő: Dr. Hodinka László minden évben jelen van a Hodinka Antal akadémikus emlékhetének rendezvényein.

Püspök Úr: Igen, tudok a Hodinka Emlékéremről.

Szerkesztő: Büszkék vagyunk arra is, hogy több önkormányzat összefogásával sikerült méltó síremléket felállítani akadémikus úr tiszteletére. Hiszen Ő a legnagyobb ruszin tudós, aki több nyelven beszélt és több kultúrának kitűnő ismerője volt.

Püspök Úr: Ez valóban így van, hatalmas és tekintélyes alakja Ő a ruszin nemzetiségi és az egyetemes tudománynak.

Szerkesztő: Milyen benyomást tett Önre a ruszin búcsú?

Püspök Úr: Nekem nagyon nagy élmény volt. A közös imádság nyelve és a jelenlevő emberek, akik  láthatóan más-más környékről és környezetből jöttek, és a Jóisten összeterelt bennünket. Ez egy különleges műve a Mindenhatónak, hogy így összehozott bennünket ezen a mai napon. Szerintem a hívek nem sejtették, hogy ilyen sokan, ilyen emelkedett hangulatban fogunk ma Sajópálfalán találkozni.

Szerkesztő: Hogyan reagáltak az emberek?

Püspök Úr: Nem is tudom, talán a parókus úr jobban látta, de látszott az arcukon, hogy ők ezt nagyon-nagyon átélik.

Szerkesztő: Igen, és tulajdonképpen az, hogy két nyelven ment a liturgia, és az emberek ismerik a liturgia menetét, a hívek tudták, hogy miről van szó, és részt vettek benne, talán, ha gyakrabban lennének kétnyelvű misék sok ember emlékezetében visszatérnek az imák régi szövegei. Az Országos Ruszin Önkormányzat képviselői már tudják egyházi szláv nyelven a legfontosabb imákat.

Püspök Úr: Igen, láttam. Nagy élmény volt számomra!

Szerkesztő: Püspök úr, lesz jövőre ruszin búcsú?

Püspök Úr: Igen, lesz!

Szerkesztő: Köszönöm szépen a beszélgetést és ezt a felejthetetlen két napot, amit Püspök Atyával tölthettünk.