Görögkatolikus Egyház
2017. június 29. csütörtök, 00:00
Az isteni ajándék 
 
    Az  üdvözítő  gondviselést,  mint  földi  szolgálatát elvégezve,  Urunk,  Jézus  Krisztus  fölemelkedett  a mennybe. 
Oda,  ahonnan  elindult  hozzánk,  halandó emberekhez,  hogy  az  embernek  halhatatlanságot
ajándékozzon. Visszatérése a mennybe, az Atyához, jele a halhatatlanságnak. Hozzá érkezésünknek  lehetősége.
Mi  alkalmatlanok vagyunk önmagunk erejéből ezen az úton  járni.  Üdvözítőnk  tanításával, életének példájá-
val tette ezt lehetővé. A mi emberi  természetünket  is átalakította,  gondolatunkat formálta,  az  akaratunkat  a
kiáradó  Szent  Lelke  által erősítette,  hogy  tetteinket szándékával  egyezővé  tegye. A jézusi  elvárás: tanú-
ságot  tenni  életéről,  haláláról  és  feltámadásáról. Megtalálni  helyünket  és  küldetésünket  abban  a  környezetben, 
ahová a Gondviselés helyezett. Kegyelme által felismerni és megélni a hivatásunkat, gyakorolni
kötelességeinket .  Ennek  megtapasztalásához, megéléséhez  kapunk  segítséget.  Kegyelméből  nem egyszer, 
megismételhetetlenül,  alkalmi  eseményként árad  ki  a  Szent  Lélek,  hanem  minden  év  pünkösdi
idej ében  segít  minket.  Mert  minden  megkeresztelt ember  az  Anyaszentegyház  tagj a.  Benne  minden embernek 
van  feladata. Az ehhez szükséges kegyelmet a  bérmálás  szentségében kapja meg a hívő, eljutva a
„krisztusi  nagykorúságra”. Egyházunk  hagyománya szerint minden  egyes megkeresztelt és bérmált részesül  az  első 
alkalommal  kiáradó  pünkösdi  lélek  kegyelmében. Ez az Úrtól kapott személyes ajándékunk.
Aj ándék,  tehát  ingyenes, vagyis  megfizethetetlen! Az  ajándékkal való  visszaélés  szeretetlenségre,  figyelmetlenségre 
utal!  Szent Pál  apostol  figyelmeztet bennünket,  hogy  „nagy  volt  a  ti  váltságdíjatok,  di-
csőítsétek  meg  tehát  az  Istent  tagjaitokban/testetekben”.  Fogadjuk  szeretettel  Isten  Szent  Lelkét,  Jézus Krisztus
megígért és elküldött ajándékát!

 
 
 Pünkösd

Köszöntöm minden kedves olvasómat a Szentlélek eljövetelének ünnepével, és kívánok Isteni kegyelmet és a

Szentlélek ajándékait: bölcsességet, értelmet, tanácsot és erősséget, tudományt, jámborságot és az Úr félelmét;

arassák le a Szentlélek kilenc gyümölcsét is: a szeretetet, békességet, tisztaságot, hitet, örömöt, türelmet, jóságot,

szelídséget, önmegtartóztatást - ezek mind a mostani ünnep ajándékai. A nép ezt az ünnepet

Ötvenednek - Pünkösdnek nevezi (eredete a görög pentakosz: ötven nap) és fontos minden keresztény számára,

mert ezen a napon alapították az Egyházat. A keresztelés és a bérmálkozás révén mi is az egyház tagjaivá

lettünk, kis apostolok vagyunk. Az apostoli munka pedig a család (a kis egyház) keresztényi élete: a vasárnapi

és az ünnepi misék látogatása, a közös családi imák és jótékony cselekedetek.

Az ünnep Evangéliumát hallgatva felmerül bennünk egy kérdés: mit ünnepeltek a zsidóknál ezen a napon?

A zsidók az ötvenedik napon vonultak ki Egyiptomból, és a Sínai-hegyen az ötvenedik napon kapták meg a

Tízparancsolatot - az Ószövetség alapját. Ez az ünnep az aratás és a hálaadás ünnepe is volt. A hagyománynak

megfelelően azon a napon mindenhonnan, még messzi földről is sok zsidó Jeruzsálembe jött, hogy hálát adjon

Istennek a föld terméséért, és áldozatot mutasson be a templomban.

Az apostolok és az első keresztények változtatás nélkül vették át az Ötvened - Pünkösd ünnepét az Ószövetségből,

ahogyan a Pászka ünnepét is. Az ünnepi misét a nyolcadik században írta Damaszkuszi Szent János és

Maiumai Szent Kozmasz. A keresztényeknél az ünnep alapja a Szentlélek eljövetele, ahogy Krisztus az

Evangéliumban kinyilatkoztatja: „Élő víz folyói fakadnak majd belőle". Az apostolok részesülve a Szentlélekben

nyilvánosan kezdték hirdetni Krisztust az Atya a Fiú és a Szentlélek nevében keresztelve.

A mai időkben nincs elég bátorságunk nyíltan hirdetni a kereszténységet, keresztényi életet élni és időt sem

szánunk rá. Mondhatni, abban a tévhitben élünk, hogy időt szentelni a hit gyakorlására és megismerésére

hiábavaló dolog. Úgy gondolom, hogy ez szörnyű tévedés, ez megfoszt minket a Szentlélek ajándékaitól,

hiszen elveszítjük azt a tapasztalatot, hogy Krisztus elhozta nekünk az örök életet, amelyet nem határol idő.

Többre értékeljük a pillanatot, mint az örökkévalóságot. Az egyházatyák ezt „lelki vakságnak" hívják.

Imádkoznunk kell, hogy segítséget kapjunk, megvilágosodjunk és megértsük a kereszténység küldetését.

Pünkösd idején a templomokat, a házakat és az udvarokat virágzó nyírfaágakkal díszítjük, a nép ezért nevezi

ezt az ünnepet „zöld ünnepnek" is. A nyírfavirág illatáról pedig sokunknak gyakran ez az ünnep jut eszünkbe.

Az ünnep másnapján, hétfőn ünnepeljük a Szentháromságot. A Szentháromság teljessége az emberi értelem

számára elérhetetlen, felfogni csak lelki életünk tapasztalásai által lehetséges. Ezért tartják a Szentháromságot

a keresztény hit legnagyobb titkának. Isten mibenléte is olyan, amit semmilyen teremtmény nem képes

megismerni: sem ember, sem angyal. Számomra Szent Patrik tanításai jelentenek segítséget, melyek a

magyarázatot az embernek felfogható természetben kereste. A lóhere leveleinek példáján magyarázta:

ahogy egy tőről ugyanolyan levelek nőnek, úgy tudjuk a valósághoz viszonyítani a Szentháromságot. Ezért

késztet minket ez a titok a keresztényi élet küldetésének elfogadására.

Úgyhogy együtt ünnepeljük ezt a két ünnepet, annak ellenére, hogy külön is nagy jelentőségűek, és

nagy szerepük van a Bibliában. Aktualitásuk állandó marad a világ végezetéig. Mert a jelenkori anyagias

világban mindegyikünknek szüksége van a Szentlélek megszentelő erejére. A hitet a szülők szavaikkal és

hagyományaikkal adják tovább. A megvilágosodás pedig a hit tapasztalásával jön el, amit nemzedékről

nemzedékre adunk tovább. Ezért küzd úgy a sátán a szülői hit ellen, mert bármekkora lehet is a fa, ha

gyökere elhal - kiszárad. Ahogy a régi római mondás is mondja: „Akinek nincs múltja, nincs jövője sem."

Ezért is kérem a Budapesten élő vagy ideiglenesen itt tartózkodókat, hogy csatlakozzanak a 13.30-kor

kezdődő vasárnapi és ünnepi egyházi-szláv nyelvű miséinkhez a Keleti pályaudvar közelében található

VII. kerületi Rózsák tere 9-10. szám alatti templomunkban.

 

Tivadar Mihály görögkatolikus áldozópap

 

 

 

Fordította: Janger Bt.                                                                      

 

Első Húsvéti Pászkasütő verseny Pécsett

 

 

Feltámad Krisztus!
 
„Krisztus feltámadt halottaiból, legyőzte halállal a halált és a sírban lévőknek életet ajándékozott". 
A zsoltár eme örömteli szavaival éljük át Jézus Krisztus urunk feltámadásának szent és magasztos napjait, 
a húsvét nagy örömét, amikor is ünnepel föld és ég, földi égivel eggyé lesz, teremtőjét dicséri. 
Föltámadt halottaiból, legyőzte halállal a halált - a harmadik napon, ahogy előre 
kinyilatkozta, ,,.. Beteljesedett!.." (Jn.19.30.), ,,Miattad az alvilág is megmozdul odalenn..."(Iz.14.9.).
Miatta, mert Krisztus lerombolta a gonosz birodalmát. Igaz Istenként kiárasztotta kegyelmét, bőkezűen 
ajándékozott életet a sírban levőknek és mindenkinek, ki őbenne hisz mostantól mindörökké. Kik megtelni 
kívánunk Isten Fiának jóságával, erejével és szeretetével - merítsünk belőle, 
mert az Úr a teljesség, ,,nála az örök ajándék, mert Ő a forrás; minden jónak eredete, magától és 
önmagából való élet, világosság a világosságból. Jósággal telve ontja azt mindenkire, s mértéken 
felül adva marad örökké teljes." (Aranyszájú Szent János).  Az evangélium legfőbb vágyunk beteljesedését 
hirdeti: Jézus Krisztus halálával és feltámadásával kiszabadított minket a förtelmes rabságból, 
a bűn rabságából, és utat nyitott az Ígéret földjére, a Mennyei Királysághoz, az igazság, a szeretet 
és a béke Határtalan Királyságához. Ez a ,,szabadság" a lélekben születik az újjászületés folyamán, 
melyet a húsvéti titokkal maga Krisztus ajándékoz nekünk. A régi ember helyet ad az új embernek, a 
korábbi élet elmúlik, indulhatunk az új felé. A lelki ,,szabadság" a teljes szabadság kezdete, amely 
szabadság majd az egyént és a közösséget is megújítja. Ezért, fivéreim és nővéreim, a húsvét az egész 
emberiség felszabadulása! Ha Krisztus, Isten Báránya nem adta volna vérét értünk, nem lenne reményünk, 
az elkerülhetetlen halál lenne magunk és az emberiség sorsa. De a húsvét változást hozott: Krisztus 
feltámadása új teremtés, úgymond oltás, melytől az egész növény újjászülethet. A feltámadás eseménye 
megváltoztatta a történelem legfontosabb folyamatait is, egyszer és mindenkorra a jóság, az élet, a 
megbocsátás irányába terelve azokat. Szabadok vagyunk, megmenekültünk! Ezért ujjongunk fel szívünk
mélyéből: Krisztus feltámadt!
  
A keresztényeknek a szabadság keresztvizével megszentelődve hirdetni kell ezt a felszabadulást, elvinni 
mindenkinek a húsvét gyümölcseit: az újra eredeti szépségében ragyogó, bűn nélküli életet, a jóságot, az 
igazságot. Ahogyan kétezer éven át tették ezt a keresztények és legfőképpen a szentek, akik a húsvét élő
tanúiként szerepelnek a történelemben. Az egyház maga a szabadság, mert a húsvét titkában él, és újult 
ereje mindig és mindenhol növekszik.  Az emberiség napjainkban is keresi a szabadulást a bűn fogságából,
de nem utasításokat, hanem szellemi és erkölcsi útmutatást vár. Az evangélium menedékére van szüksége, 
hogy szabaduljon mély válságából, és ezért - az emberek lelkiismeretével kezdve - nagy változásoknak 
kellene történni.
  
Kívánom minden családnak, hogy ezt a szép és szent időszakot békében, szentségben és szeretetben töltse! 
Krisztus feltámadt!
 
Tivadar Mihály görögkatolikus áldozópap
  Fordította: Janger Bt.
 
 
Múcsony község út menti keresztjeinek felújítása
 
A Múcsony nagyközség területén álló, Kossuth u. 117., Kossuth u. 58. és Deák F.u. 7. sz. alatt található 
út menti keresztek a helyi ruszin közösség emlékhelyeiként fontos szerepet töltenek be az itt lakók életében. 
Nemcsak az előttük elhaladók tisztelete övezi őket, hanem az a különleges szokás is, hogy nagypénteken e
keresztek előtt közösen imádkoznak.
 
A 2016. évben az EMMI pályázati támogatásából nyílt lehetőségünk az időjárás által megviselt keresztek 
felújítására, amelyet egy helyi vállalkozó, Urbánszki Roland végzett el. Nagypéntekre, határidőre elkészült a 
keresztek szerkezeti megújítása, vakolása, javítása és festése. Urbánszki Roland felújította az édesapja, 
Urbánszki András telkén álló, Múcsony, Kinizsi Pál út 11. alatt, az egykori Ótemetőben található keresztet is.
 
Így a nagypénteki imát már a megújított keresztek előtt mondtuk el. A felújítás elnyerte a község lakóinak a 
tetszését, sőt tudomásunk van róla, hogy máshol is követték a múcsonyiak által mutatott jó példát.
 
Filkóházi Jánosné
 
elnök, Múcsonyi RNÖ
 

 

Emlékkereszt felújítása
 
Nagyon fontos számunkra, hogy megőrizzük a régmúlt értékekeit. A templomkerti keresztünk sajnos már nagyon rossz 
állapotban volt, nem szerettük volna, hogy tönkremenjen, így beadtuk pályázatunkat az EMMI-hez, melyet szerencsés
módon meg is nyertünk.
Ezután kezdődhetett meg a munkálatok előkészülete a Görögkatolikus Templomkertben. A felújítás első lépéseként 
leemeltük a korpuszt a helyéről. Megbíztuk Kárpáti László muzeológust, hogy állítsa helyre és fesse le azt. 
A munka 2 hét alatt elkészült.
Második lépésben történt magának a keresztnek a helyreállítása.
A felújítással Szegedi János kőfaragó mestert bíztuk meg. Az előzetes felmérések alapján kiderült, hogy 
kb. 200 éves lehet az emlékmű. A jelölések a kereszten még szénnel történtek. A keresztet körbeásás után 
kiemelték a helyéről és elszállították a kőfaragóhoz.
 
Az emléktáblán lévő feliratokat is fel kellett újítani.
Az emlékkereszt nagyon leromlott állapotban volt, de a felújítási munkálatok után tökéletes állapotban 
állították vissza az eredeti helyére, így tovább tudja ékesíteni a Görögkatolikus Templomkertet.   
                                                                                     Mursa Hajnalka Edit elnök
                                                                              Boldogkőváraljai RNÖ