Fedinecz Atanáz Magyarországi Ruszinok Közérdekű Muzeális Gyűjteménye és Kiállítóhelye

 

Székhely: 1147 Budapest, Gyarmat u. 85/b.

Igazgató: Pernye-Klamár Sára

Alapítás éve: 2004.

E-mail cím: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Tel: +36-1-468-2636

 

Nyitvatartás:

Hétfő- Csütörtök: 9-16

Péntek: 9-14

Előzetes időpont-egyeztetés a fenti elérhetőségek bármelyikén lehetséges.

Közérdekű adatok: https://muzeum.ruszinok.com/

Facebook oldal: https://www.facebook.com/fedineczatanaz

 

 

A múzeum megalakulásának története

 

Az Országos Ruszin Önkormányzat (ORÖ) a kisebbségi kultúra és hagyományápolás szempontjából nagy jelentőséget tulajdonít a ruszin kulturális javak felkutatásának, összegyűjtésének és bemutatásának, ezért 2003-ban határozatot hozott a Magyarországi Ruszinok Közérdekű Muzeális Gyűjteménye és Kiállítóhelye megalapításáról. 2004-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kiadta az ideiglenes működési engedélyt az intézmény számára.

A múzeumnak az alapítóokiratban meghatározott legfontosabb célja a ruszin nemzeti kisebbség történelmi-, néprajzi-, hitéleti- valamint szellemi kincseinek összegyűjtése és rendszerezése, hogy azokat megfelelően kiállítva közkinccsé tegye. A kiállított anyag így elősegíti a kultúra továbbélését, a nyelv megtartását és a hagyományok ápolását, valamint a magyarországi egyetemes kultúra gazdagítását.

2006 február 10-én Dr. Göncz Kinga ünnepélyesen megnyitotta az intézmény kapuit a nagyközönség előtt, bár a múzeum már az előző évben is sokat tett a ruszin kultúra megőrzéséért: a Ruszin Kulturális Egyesülettel, a Ruszinokért Alapítvánnyal és a Ruszkenya női klubbal közösen hagyományápoló rendezvénysorozatot indított, majd anyanyelvi és népismereti továbbképzéseket szervezett ruszin nyelvet oktató tanárok részére.

A gyűjtemény alapját Cserncsikó Mária, a Fedinecz család, Ferencz Jánosné, a Giricz család, Hegedűs Györgyné, Komád Gusztávné, a Lyavinecz család, az Ortutay család valamint özv. Zajakovszki Jánosné nagylelkű adományai képezték. Mára a gyarapodási naplóban, hála az évente ismétlődő gyűjtőutaknak, 148 tárgy szerepel, ám ez nem a teljes gyűjteményt jelenti, csupán a lajstromba került darabokat. Nagy részük Munkács és Volóc, valamint ezek vonzáskörzetéből származó ajándékok, de akad köztük vétel útján megszerzett kulturális ereklye is.

A legjelentősebb a különféle textíliákból felhalmozott anyag (nászkendők, ünnepi terítők), ezen belül is a viseleti darabok, különös tekintettel a szépen hímzett női blúzokra. A jelenlegi kiállítás igyekszik az élet minden kis szeletét bemutatni: ünnepeket és hétköznapokat egyaránt. A jövőben a tematikus tárlatok jórészt a naptári eseményekhez igazodnak majd, az állandó kiállítás nagy része pedig a ruszin szobabelső bemutatására lesz hivatott.

 

Fotógaléria:

 

 

Eseménynaptár

 

Ruszin népismereti előadások

 

A debrecen-felsőjózsai Ruszin Görögkatolikus Közösségi Házban június 10-én, szombaton már a második rendezvény zajlott idén a Bethlen Gábor Alapítvány támogatásával. Ezúttal két népismereti előadást hallgathattak meg az érdeklődők, a közönség soraiban nemcsak ruszin származású debreceniek voltak szép számban - megtöltve az előadótermet -, hanem olyan kívülállók is, akiket érdekel a legnyugatibb keleti szláv etnikum sorsa.

Telenkó Bazil néprajzkutató (Debreceni Egyetem, Néprajzi Tanszék) a ruszin kulturális örökség néprajzi szegmensei címen tartott előadást. Fölemlegette, hogy milyen elnevezéssel illette a környezetük a ruszinokat: rutén, kárpátukrán, rusznyák, orosz, kisorosz, kárpátorosz, magyar orosz, magyarországi kisorosz. Annak megfelelően nevezték el őket, hogy hol éltek, illetve, hogy milyen etnikum közelségében éltek-élnek.

Ismert csoportjaik: dolisnyákok (síklakók), verhovinaiak (hegylakók). A hegylakók három csoportra oszthatók: lemkókra, bojkókra, huculokra. Ha már el kellett jönniük a szülőföldjükről a jobb megélhetés reményében, igyekeztek olyan vidékeket találni, amely nagyban hasonlított az elhagyott tájra – hangsúlyozta Telenkó Bazil -, ezért választották sokan például Borsodot és Zemplént.

Egészen más aspektusból tekintett a ruszinságra a történész Fedinec Csilla (Társadalomtudományi Kutatóközpont, Budapest), a históriába mutatott vissza, egészen a vikingekig, fölemlegetve azokat a problémákat, amelyek az orosz-ukrán-ruszin együttélés során fölmerültek. Az identitástudat erősödését nagyban akadályozta, hogy a Kádár-korszakban a ruszinokat a hazai szlováksághoz sorolták. 1990-ben ismét nevesítették őket a népszámlálási adatokban, de összeírásukra az ukránokkal együtt került sor. 2001-ben jelentek meg ismét önálló kisebbségként.

Erdei Sándor, múzeológus asszisztens

 

A Fedinecz Atanáz Magyarországi Ruszinok Közérdekű Muzeális Gyűjteménye és Kiállítóhelye szervezésében az ORÖ székházában került sor a Hodinka Antal a való világban, a múzeumban és a könyvtárban című rendezvényre.

Kramarenko Viktor, az ORÖ elnökének megnyitó beszéde után következett a „Hodinka Antal és a Görögkatolikus Egyház” Tivadar Mihály atya, áldozópap előadása, „Papírra vetett érzelmek. (Részletek Hodinka Antal levelezéseiből)”

Szűcs-Vorinka Irén, a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet tudományos titkárának előadása, majd az Udvari István Magyarországi Ruszinok Könyvtára Hodinka - gyűjteményét Polánszkiné Nádas Ildikó, a könyvtár igazgatója mutatta be.

Vendégeink közt volt dr. Hodinka László, Hodinka Antal unokája is, aki érdekes részletekkel szolgált az akadémikus életéből.

A rendezvényt állófogadás, baráti beszélgetés zárta.

 

Romzsa Tódorra emlékeztek Debrecenben

 

Hetvenöt esztendeje annak, hogy vértanúságot szenvedett Romzsa Tódor (Nagybocskó, 1911. április 14. – Munkács, 1947. november 1.) munkácsi görögkatolikus püspök, akinek alakját egyre gazdagodó kultusz övezi. 2001. tavaszán boldoggá avatták, a görögkatolikus szentek közé fog tartozni.

A debrecen-józsai Görögkatolikus Ruszin Közösségi Házban a vértanú életére és halálára emlékeztek április 22.-én. A program az új Fatemplomban panachidával kezdődött majd Dr. Janka György, a Nyíregyháza-borbányai görögkatolikus egyházközség parókusa, a Szent Atanáz Hittudományi Főiskola tanára, egyháztörténész idézte fel Romzsa Tódor egyházfő pályáját és tragikus sorsát.

Az előadást követően a résztvevők megnézték a Vértanúságra ítélve című dokumentumfilmet, amelyet 2015-ben a Zemplén Televízió munkatársai készítettek. A programot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

 

 

A Fedinecz Atanáz Magyarországi Ruszinok Közérdekű Muzeális Gyűjteménye és Kiállítóhelye rendezvényt szervezett a Nagyságos Fejedelem születésének évfordulója alkalmából a Rákóczi emlékek a ruszinok óhazájában címmel az Országos Ruszin Önkormányzat székház Udvari István Magyarországi Ruszinok Könyvtára földszinti olvasótermében. A megjelenteket Pernye-Klamár Sára, az intézmény vezetője köszöntötte, az eseményt Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke nyitotta meg. Ezután következett Kovács Sándor vetítéssel egybekötött érdekfeszítő előadása a Kárpátalján fellelhető, II. Rákóczi Ferenc Fejedelemhez köthető épített emlékekről, a Rákóczi szabadságharc eseményeiről és a ruszinoknak a szabadságharcban való részvételéről, illetve a Rákóczi iránti feddhetetlen odaadásukról, hűségükről.

Az előadás után a jelenlevőket állófogadás és az előadóval való baráti beszélgetés zárta. Ezután tárlatvezetés következett a Fedinecz Atanáz Magyarországi Ruszinok Közérdekű Muzeális Gyűjteménye és Kiállítóhelyén.