Népszámlálás 2011
2013. szeptember 30. hétfő, 12:31

Népszámlálás 2011.

 

A 2011. évi népszámlálás komoly feladatot jelentett képviselőinknek és a közösség tagjainak egyaránt. A népszámlálást megelőző időszakban önkormányzatainknál megbeszéléseket és 2011. július 16. Sajópálfalán konzultációt tartottunk, amelyek során hangoztattuk a népszámlálási adatok fontosságát a ruszin közösség fennmaradásában és működésének finanszírozásában. Az összeírási folyamatban több helyen tapasztaltuk az összeíró biztosok tájékozatlanságát nemzetiségi kérdésekben, sőt előfordultak rosszindulatú megnyilvánulások is. Mégis a közzétett hivatalos népszámlálási adatok pozitív változásokat mutatnak, hiszen a magukat a ruszin közösséghez tartozók száma 186% nőtt! 2001-ben 1098-an vallották magukat a ruszin közösséghez tartozóknak, 2011-ben – 3882; csökkent viszont a ruszint anyanyelvként beszélők száma a 2001-es 1113-ról 2011-ben 999, (az 1930.évi népszámlálás szerint 993 beszélték a ruszint anyanyelvként). Területi bontásban 2001-ben Budapesten 430 fő, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 168 fő, Pest megyében 116 fő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 29 fő vallotta magát ruszinnak. A 2011.évi népszámlálási adatok szerint: Budapesten 789 fő, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1457 fő, Pest megyében 351 fő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 374 fő a ruszin nemzetiséghez tartozónak vallotta magát. Települési bontásban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolcon 165, Edelényben 71, Pálházán 32, Sárospatakon 53, Szikszón 67, Tiszaújvárosban 41, Abodon 33, Baskón 59, Erdőhorvátiban 38, Filkeházán 54, Garadnán 46, Homrogdon 48, Irotán 42, Komlóskán a lakónépesség 236 fő, ebből 159-en, vagyis 67% ruszin nemzetiségűnek vallotta magát, Múcsonyban 123, Sajópálfalán 55, Tolcsván 53, Vámosújfaluban 52 ruszin él. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nyíregyházán 108, Kisvárdán 50, Máriapócson 42, Tiszavasváriban 43, Dunaújvárosban 47, Vácon 30, Egerben 37, Gyöngyösön 57, Pécsen 61 ruszin nemzetiségű él.

Budapesten a legtöbben, 73 fő, a XIII. kerületben vállalták nemzetiségüket, 45 a II, 40 a III., 49 a IV., 37 a VII., 43 a VIII., 44 a X., 41 a XI., 56 a XIV., 41 a XVI., 48 a XVII., 44 a XVIII. kerületben. A népszámlálási adatok szerint a jelenleg központi költségvetési támogatásban részesülő települési ruszin nemzetiségi önkormányzatok területén nem élnek ruszinok a Pest megyei Budaörsön és Dabason, a Komárom-Esztergom megyei Nyergesújfalun és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamazon.

A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a 2011.évi népszámlálási adatok a ruszinokat a nemzetiségek között a negyedik helyre sorolták, 1154-en rendelkeznek felsőfokú diplomával, 1132-en érettségivel, 509-en középfokú szakmai oklevéllel, 647-en 8 évfolyamos általános iskolai végzettséggel, 440 az előbbinél alacsonyabb képzéssel.

A ruszinok kórfája is biztató folyamatot mutat: ha 2001-ben a 14 év alattiak száma 89 fő volt, ez 2011-ben 299-re emelkedett; a 15-39 év közöttiek 2001-ben 417 fő, 2011-ben 1229, 40-59 év közöttiek létszáma 2001-ben 390 fő volt, ez 2011-ben 1286-ra emelkedett; a 60 év felettiek 2001-ben 202 fő, 2011-ben pedig 1066 fő volt.

Érdekesen alakultak a vallási hovatartozás megvallásáról szóló adatok: 2011-ben Magyarországon 1777 fő, a ruszinok 46% görögkatolikus, 31 fő orosz-ortodox, 35 fő evangélikus, 19 fő buddhista, 9 fő iszlámhívő, 26 fő izraelita, 306 fő ateista, 477 fő nem válaszolt a kérdésre.

A Nemzetiségek jogairól szóló 2011.évi CLXXIX. törvény értelmében 2014-től a települési nemzetiségi önkormányzatok működési költségvetési támogatásának összege a településen magukat egy adott nemzetiséghez tartózók számától függ, vagyis a jelenlegi támogatás 3%-a, ha a nemzetiséghez tartozók száma négy főnél kevesebb, 50%-a, ha 4 és 30 fő között van, 100%-a ha 31 és 50 között és 200%-a, ha meghaladja az 50 főt.

A KSH adatai alapján